A japán gasztronómiába kaptak betekintést szombaton a kulináris élményeket keresők. A Kecskemét-Aomori Baráti Kör szervezésében Miyama Junkotól tanulhattak az érdeklődők.
A Táncsics Kollégium tankonyháján gyűltek össze az érdeklődők, akik a japán gasztronómia világában szerettek volna elkalandozni. Junko currys rizst és krumplisalátát készített az alkalmi kiskuktákkal, melyet a végén közösen fogyasztottak el.
Junko tavaly nyáron költözött Magyarországra, férje, Kuragane Kei viszont már tíz éve él hazánkban. Tökéletesen beszéli a nyelvünket, így a tolmácsolásban is segítségünkre volt, hiszen felesége még csak fél éve kezdte el a magyar nyelv tanulását.
– Junko a hétköznapi japán konyha ételeit mutatja be a főzőtanfolyamon. Olyan ételek elkészítését tanítja meg kéthetente szombaton, melyekhez az alapanyagok is könnyen beszerezhetők Kecskeméten is. Japánról általában mindenkinek elsőre a sushi jut eszébe, de ennél sokkal gazdagabb a gasztronómiánk. Japánban gyakrabban – persze nem mindennap – eszünk sushit, de itt Magyarországon csak ritkán, mivel nehéz hozzá beszerezni a megfelelő alapanyagot, a friss tengeri halat beleértve. Évente egyszer–kétszer hazalátogatunk, akkor hozunk magunkkal a sushi elkészítéséhez szükséges hozzávalókat is, és akkor itt is készítünk a kedves magyar barátainknak – mesélte Kuragane Kei.
Junkóval az érdeklődők a kecskeméti rendezvényen currys rizst készítettek, mely a sushi mellett a másik nagy kedvenc étel Japánban. Olcsó, finom és sokféle változatban elkészíthető: csirkéből, sertésből, a tenger gyümölcseiből, marhából. A főzőtanfolyamon most sertéstarja volt az alapanyag. A curry egy kedvelt fűszerkeverék, mellyel ehhez az ételhez egy pörköltszerű mártás főtt. A főételhez krumplisalátát tálaltak.
– Japán gasztronómiája változatos, köszönhetően annak is, hogy a legészakibb és legdélibb pontja között mintegy 3000 kilométer húzódik. Mást esznek a hegyekben, mást a tengerparton, mást az alföldön. Az országban 127 millióan élnek, óriási a különbség. Ma már a halat, a tenger gyümölcseit mindenhol gyakran fogyasztják, mivel könnyű beszerezni. Korábban ez nem így volt, a hegyekben élők a hűtők megjelenése óta képesek csak erre.
– Tokióból származom, akárcsak a feleségem. Mindenevő vagyok, a japán konyha mellett nyitott vagyok a magyar, az olasz, a török, a kínai, a koreai, egyszóval szinte minden konyha iránt. Ebben partnerem Junko is, szeretjük más országok ételeit fogyasztani, elkészíteni. Elsősorban magunk főzünk, ritkán járunk étterembe – mondta Kei.
Az egyik legnépszerűbb főételkísérő, azaz a főtt fehér rizs mellett található étel, a misoleves, melynek alapja a szójababból készült erjesztett paszta. Elkészítéséhez tengeri halakból készült poralapot használunk fűszerként, valamint bármilyen zöldséget, tengeri algát. Személy szerint nekem is az egyik legotthonosabb a mismoleves, akár mindennap fogyasztanám. A desszertekért nem nagyon rajongok, de a pudingot azért szeretem.
A japán konyha ismert és kedvelt fűszerei a tanfolyamon is használt curry mellett a szójaszósz, a japán szaké és melléktermékei, a már említett tengeri halakból, algákból készített por, a dashi.
Junko megkapta a felkérést
A japán konyha titkai iránt már régóta nagy az érdeklődés a Kecskemét-Aomori Baráti Kör részéről – tudtuk meg dr. Kriston-Vízi József elnöktől. A tagok az elmúlt bő két évtizedben megismerkedtek Japán kultúrájával, harcművészetével, zenéjével, a bonsai-okkal, magával a nyelvvel, a gasztronómia azonban mindeddig váratott magára. Tavaly nyáron egy delegációval látogatott el Kecskemétre Miyama Junko, akkor ismerkedett meg a baráti körrel. Ősszel kapott felkérést a főzőtanfolyamok megtartására, melyet szívesen elfogadott. Az első csoportokat most szombaton fogadta, a program május végéig tart. Emellett bekapcsolódott a japán nyelvtanításba is, a Katona József Gimnáziumban.
A fehér rizst finomsággal tálalják
– A japánok fő étele a fehér rizs, majd azt követően a tészta, ezeket sok mindenhez használjuk. A fehér rizs azonban jóféle, és mindig valami finomsággal tálaljuk. A főételen kívül fogyasztunk levest és desszertet is, valamennyit egy tálcán tálaljuk, és vegyesen fogyasztjuk, mivel az illem ezt tartja. Sokak számára néha akár udvariatlannak, illetlennek minősülne, hogyha csak egy bizonyos étel végigfogyasztására koncentrálnánk, más finomság létét elhanyagolva. A hagyományos japán konyhában az Európára jellemző – leves, majd főétel – sorrendet nem feltétlenül kell tartani. Mi mindenből eszünk egy keveset, aztán körbe-körbe esszük a tálcán lévő tányérokat – mesélte Junko.
(baon.hu)